 |
Ma 2010. 9. 4, szombat, Rozália napja van.
Holnap Viktor, Lőrinc napja lesz. |
|
|
|
Tisztelt tagjaink, kedves kollégák! |
|
|
|
|
Szövetségünk évek óta működő honlapját folyamatosan igyekszünk még frissebbé, naprakészebbé tenni. Rendszeresen töltjük fel új hírekkel, aktuális témákkal; igény szerint új rovatok indítására is megoldható.
Kiemelten fontosnak tartjuk tagjaink folyamatos tájékoztatását a Szövetség érdek- védelmi és érdekérvényesítő munkájáról, a Konföderációs együttmüködésről, valamint munka világának híreiről, eseményeiről.
Részletes tájékoztatást olvashatnak az adójogszabályi változásokról, ha azok érintik a személyi jövedelemadó és járuléktörvényt; valamint a Munka Törvénykönyvében, a munkajogban bekövetkező változásokról, a jogértelmezésekről megjelenő cikkekről, tanulmányokról.
Az Európai Únió hírei mellett a középszintü érdekegyeztetés fórumául szolgáló
Párbeszéd Bizottságok és ezen belül elsősorban a Hírközlési ÁPB munkájáról,
programjairól is olvashatnak beszámolókat.
A Médiaparlament honlapjára – tevékenységük, rendezvényeik folyamatos figyelemmel kísérésének érdekében - közvetlen elérhetőséget biztosítottunk.
Honlapunkon továbbá megtalálhatják a hozzánk érkező üdülési ajánlatokat, valamint
a Szövetség saját üdültetési lehetőségeit is.
Részletesen megismerkedhetnek, közvetlenül elérve honlapjukat, az üdülési csekk és
üdülési csekk plusz felhasználási lehetőségeiről és az elfogadóhelyekről.
A fenti - korántsem az összes - lehetőség bemutatásával is szeretnénk kedvet csinálni tagjainknak, honlapunk rendszeres felkeresésére.
Jó böngészést!
|
|
| Wednesday 25 March 2009 - 11:09:20
Hírek | |
| Thursday 22 July 2010 - 12:08:02
Mert az új Országgyűlés és az új Kormány sem tekinti fejlesztendő értéknek a közszférát, hanem tovább folytatja a sarcolás politikáját.
Mert a számunkra is kiemelten fontos együttműködést érdemi tárgyalások útján és nem egyoldalú nyilatkozatokkal kívánjuk megteremteni.
Mert a szociális párbeszéd Európai Unióban kialakult és a hazai törvényekben rögzített gyakorlatát semmibe véve, valós egyeztetés nélkül zajlik a jogalkotás, lehetetlenné téve ezzel az érintett munkavállalók számára is elviselhető kompromisszumok megtalálását, az indokolt változtatások elfogadtatását.
Mert az új Kormány hivatalba lépése óta nem tárgyalt a munkavállalókat képviselő szakszervezetekkel, – többszöri kezdeményezésünk ellenére – nem hívta össze az Országos Érdekegyeztető Tanácsot és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot.
Mert a Miniszterelnök azt állítja, hogy „az állami alkalmazottak az elmúlt nyolc évben Magyarországon loptak, hatalmaskodtak, az állampolgárokat pedig alávetettnek tekintették.”
Mert az Alkotmányban foglaltakat félretéve, nemzetközi szerződéseket figyelmen kívül hagyva tízezreket fenyegetnek az indokolás nélküli elbocsátás veszélyével.
Mert a társadalmat megtévesztő populista módon – tisztességesen dolgozó pedagógusokat, rendőröket, köztisztviselőket, orvosokat, mentősöket, művészeti, közművelődési és bölcsődei dolgozókat – a közszolgálat minden munkavállalóját 98 százalékos különadóval fenyegetik, miközben a végkielégítések alapját képező bérrendszerek a tisztes megélhetést sem biztosítják.
Mert az új Kormány az előzőkhöz hasonlóan azt a látszatot kelti, hogy a közszféra intézményeiben dolgozók nem végeznek érdemi munkát, de olyan, a „jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek”-et kapnak, amelyek elvonásáért módosítani lehet az Alkotmányt.
Mert a szakszervezeti tagok egykori közös üdülővagyonából létrehozott Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt az alapító konföderációk megkérdezése nélkül alakítják át gazdasági társasággá.
„Legyen béke, szabadság és egyetértés!” (A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata)
EGYETÉRTÜNK!
DE TILTAKOZUNK!
Mert semmibe veszik a mi békénket, a mi szabadságunkat és felülről ránk kényszerített „jó akarattal” megfosztanak bennünket az egyetértés lehetőségétől.
A közszolgálatokban felkészült, törvénytisztelő, hazaszerető magyar emberek – a magyar emberekért – dolgoznak. Elvárjuk, hogy ennek megfelelően bánjanak velünk!!!
Budapest, 2010. július 12.
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
Szövetségi Tanácsa
| |
| Azonnali egyeztetést kérnek a szakszervezetek | | | |
| Thursday 17 June 2010 - 12:05:41
Médiacsomag: azonnali
egyeztetést kérnek a szakszervezetekA médiaszabályozást érintő
javaslatcsomag véleményezésének lehetőségét, vagyis társadalmi és szakmai vitát
javasol Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett, hétfői nyílt levelében a Postai
és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ), a Szakszervezetek
Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Nemzeti Média Kerekasztal (NMK).
Lázár András szerkesztőségünknek
elmondta, hogy egyelőre nem is tartalmi kifogásaik vannak a tervezettel
kapcsolatban, hiszen abban több korábbi javaslatuk is visszaköszön. Az eljárás
a fő probléma, vagyis a társadalmi, szakmai vita kihagyása. Az, hogy egyenesen
a parlament elé viszik egyéni indítványként, a szakma megkérdezése nélkül a
csomagot, miközben Orbán Viktor sokszor beszél a társadalmi egyetértésről,
együttműködésről.
A szakszervezeti vezető szerint
nincs túl sok esély a helyzet megváltoztatására, ha a hatalom arrogáns marad,
mindenesetre folyik a szakmán belüli egyeztetés, égnek a telefonok, özönlenek
az elektronikus levelek, mindenki, mindenkivel igyekszik beszélni. A feladat
most a társadalmi lehetőségek feltárása, egyebek közt a Nemzeti Média
Kerekasztal keretein belül.
A levél kifogásolja, hogy a
miniszterelnök 29 intézkedési pontja között nem kaptak helyet a közmédia
rendszerét érintő elképzelések. A Lázár András PHDSZSZ-elnök, SZEF-alelnök és
egyben NMK-ügyvivő által jegyzett levél kiemeli, hogy a javaslat az ágazat dolgozóinak
életviszonyaira a legközvetlenebb formában kihat. "Az a mód, ahogy ezeket
a javaslatokat a parlamenti bizottságokon átvitték, illetve átviszik, már most
azzal a veszéllyel jár, hogy a régen várt új szabályok társadalmi elfogadása
sérülni fog" - fogalmaz a dokumentum. Az aláíró szervezetek azonban
elfogadják azt az elképzelést, hogy most a szükséges átmeneti lépéseket kell
megtenni a média területén, "és a hosszabb távú médiatörvény megalkotására
később kerüljön sor." A Nemzeti Média Kerekasztal felkészült
a médiatörvény-tervezet véleményezésére, ezért június 24-én, csütörtökön
nyilvános vitaestet kezdeményez a közmédiumok vezetőivel, az Országos Rádió és
Televízió Testület (ORTT) tagjaival, a parlamenti pártok médiapolitikusaival és
az illetékes parlamenti bizottság tagjaival.
"Ez az alkalom lehetőséget
kínál új szervezetek csatlakozására, akik a médiaszabályozás társadalmi vitája
során fórumot keresnek, és reméljük, hogy régi tagjaink is kifejtik a
törvénnyel, vagy törvénymódosításokkal kapcsolatos elvárásaikat" -
olvasható az NMK által az MTI-nek eljuttatott közleményben.
A Cser-Palkovics András és Rogán
Antal fideszes országgyűlési képviselők által múlt hét pénteken benyújtott
csomag nyomán átalakulna a médiafelügyelet és a közszolgálati média szervezetrendszere.
A parlamenti vita elhalasztását
kérik a szakmai szervezetek A médiát érintő törvényjavaslat
parlamenti vitájának elhalasztását és az egyeztetések azonnali lefolytatását
kérte hétfői, az MTI-hez is eljuttatott közleményében a Magyar Újságírók
Országos Szövetsége (MÚOSZ), a Magyar Lapkiadók Egyesülete és a Sajtószakszervezet.
Az új jogi keretek megteremtését,
illetve a régiek módosítását jelentő törvénycsomag "mintegy
médiaalkotmányként" célozza szabályozni a széles értelemben vett
médiatartalmakat, kivált a közszolgálati médiumok működését. A több ponton
méltányolható, más elemeiben erősen vitatható javaslat a társadalmi
nyilvánosság és a szakmai szervezetek teljes mellőzésével készült -
hangsúlyozta a közlemény.
Mint írták, a szakmai párbeszéd
és vita elengedhetetlen a törvény-előkészítés fázisában. A három szakszervezet
további szervezetek csatlakozását várja.
nepszava.hu/MTI | |
| Táppénz, betegszabadság: szigorúbb szabályok | | | |
| Thursday 10 June 2010 - 18:34:22
hvg.hu
A munkavállalók betegség miatti távollétének szabályai több
ponton is szigorodtak 2010-ben. A foglalkoztatottsági mutatók változásával
összhangban a betegszabadságon, táppénzen töltött napok száma és vele együtt az
erre az időszakra jutó ellátások aránya is csökkent. A módosítások sora azonban
nem állt itt meg - a táppénz mértékét is maximalizálta a törvényalkotó.
A foglalkoztatottság alakulásával a táppénzre jogosultak
száma is jelentősen csökkent; 1990 és 2008 között összességében közel
negyedével lett kevesebb. Míg 1990-ben egy foglalkoztatott évente átlagosan 22
napot töltött táppénzen, 2000-ben ez a szám már 12-re, az elmúlt pár évben
pedig mindösszesen 9 napra csökkent. A juttatások csökkenése mellett a
munkahely elvesztésétől való félelem szintén hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók
a lehető legkisebb mértékben éljenek a betegszabadság lehetőségével. „Mivel az
’éves járulékplafon’ bevezetése nem vonatkozott a munkabérből levonandó 2
százalékos pénzbeni egészségbiztosítási járulékra, a ténylegesen levont egyéni
járulékok megemelkedtek, miközben a táppénz mértéke nem csak csökkent, hanem
még maximalizálták is” – összegezte a munkavállalókat érintő módosításokat
Pentz Edina, az RSM DTM Hungary bérszámfejtési vezetője. A legutóbbi KSH-adatok
szerint a hazai foglalkoztatottak összesen évente több mint 36 millió napot
töltöttek táppénzen, és 8,6 millió napot betegszabadságon, melyhez 2009-ben
102,6 milliárd, illetve 49,3 milliárd forint kifizetés kapcsolódott.
Betegszabadság, táppénz, átlagosan 26 napos ellátás
igényelhető
Betegszabadság évente legfeljebb 15 munkanapra vehető
igénybe, amiért a munkabér 70 százalékának megfelelő távolléti díj jár a
dolgozónak. Ez az összeg adó- és járulékköteles, és igénybevételéhez pedig
szükséges a kezelőorvos, vagy a kórház igazolása. A távolléti díj kifizetése
teljes mértékben a munkaadót terheli.
Amennyiben a betegség ennél hosszabbra nyúlik, a 15. nap
után már táppénz jár a dolgozónak, aminek mértéke a folyamatos munkaviszony
időtartamától függ. Kedvezőbbek a feltételek, ha a dolgozó folyamatos munkában
töltött ideje eléri a két évet, ekkor ugyanis a táppénz alapja a jövedelem 60
százaléka (ez a változtatás előtt 70 százalék volt). A kifizetendő táppénz
plafonjaként a minimálbér négyszerese vehető figyelembe, ami 2010-ben
legfeljebb bruttó 9 800 forint/nap (havi bruttó 294 000 Ft) összeget jelenthet.
Két évnél rövidebb, folyamatos munkaviszony esetében a táppénz nagysága már
csupán a munkavállaló jövedelmének 50 százaléka lehet (ennek mértéke korábban
60 százalék volt). A táppénz egyharmada ekkor is a munkáltatókat terheli, míg
kétharmadát a társadalombiztosítás fizeti.
Passzív táppénz – rövidebb egérút a munkanélküliség elől
A foglalkoztatásból kikerülő munkavállalók esetében gyakori táppénzigénylési
forma a passzív táppénz, melyet a dolgozó a munkaviszony megszűnésekor vehet
igénybe. Passzív táppénzként 2010-től a munkavállaló legfeljebb 30 naptári
napot vehet igénybe, a korábbi 45 nap helyett. Ezzel együtt a szabályozás
limitet húzott a passzív táppénz összegére is, melyet ez évtől a mindenkori
minimálbér 150 százalékához kötött. Ennek alapján 2010-ben az igénybe vehető
maximális összeg bruttó 3675 Ft/nap. A passzív táppénz után a munkáltatóknak
továbbra sem kell fizetniük az egyharmadot, amit továbbra is a
társadalombiztosítás finanszíroz.
Baleseti táppénz, és üzemi baleset
Baleseti táppénz annak a munkavállalónak jár, aki
munkaviszonya alatt – vagy annak megszűnését követő legkésőbb három napon belül
–, üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. 2010 januárjától az
üzemi baleset fogalma is módosult: míg korábban üzemi balesetnek csak a
munkakörben vagy azzal összefüggésben szenvedett baleset számított, január óta
ez kiegészült a munkába vagy onnan hazafelé menet közben szenvedett balesettel.
A baleseti táppénz összege megegyezik a megelőző hónap egészségbiztosítási
járulék-alapot jelentő jövedelmével, az úti balesethez kapcsolódó táppénz
mértéke pedig a munkavállaló havi bérének 90 százalékát teszi ki.
Beküldte Nagy László | |
| Magyarország a világ egyik legegészségtelenebb országa | | | |
| Thursday 08 April 2010 - 03:06:20
Magyarország a világ egyik legegészségtelenebb országa - közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tisztviselőjére hivatkozva az NPR amerikai közszolgálati rádió. A WHO az ENSZ szakosított nemzetközi intézményeként 1948. április 7-én kezdte meg működését, ennek évfordulóján tartják az egészség világnapját. Az idei világnap témája az urbanizáció és az egészség kapcsolata. A szervezet szerdán nagyszabású kampányt indít: a világ ezer városában "megnyitják a közösségi tereket az egészség előtt", utcákat zárnak le a forgalom elől, bátorítják a parkokban való mozgást. A cél az egészségvédő programok népszerűsítése.
Az NPR Budapestről keltezett tudósításában megszólaltatta Pusztai Zsófiát, a WHO nemzeti koordinátorát, aki kifejtette: Magyarország az Európai Unió, egyben a világ egyik legegészségtelenebb országa. Ebben szerepet játszik a népesség egészségtelen, mozgásszegény életmódja, a jelentős alkoholfogyasztás és dohányzás, valamint a zsíros ételek fogyasztása.
A magyar lakosság egészségügyi helyzete még mindig elég gyenge nemzetközi mércével, jóval elmarad attól, ami egy ilyen társadalmi-gazdasági fejlettségű országtól elvárható volna, beleértve az EU-tagállamokat és más országokat is - mutatott rá a szakember. Pusztai Zsófia emlékeztetett: Magyarországon az elhalálozások okai között vezető a szerepük a szív- és érrendszeri betegségeknek, nemcsak európai, hanem világviszonylatban is a legmagasabb a tüdőrákos betegek aránya a férfiak körében. Hozzátette: az Európai Unióban Magyarország mellett Bulgária és Románia sorolható a legegészségtelenebb országok közé.
A WHO idei kampányában a városokban élők egészségtelen életmódjára, a környezetszennyezésre, a rák- és szívbetegségek számának növekedésére igyekszik felhívni a figyelmet.
Az NPR tudósításában elhangzott, hogy Budapesten viszonylag kevés kerékpáros van, akiknek az élete időnként veszélyben forog az autósok miatt. "Az autósok nem nagyon tisztelik a bicikliseket, az a legveszélyesebb helyzet, amikor megállnak és úgy nyitják ki kocsijuk ajtaját, hogy nem néznek a tükörbe" - mondta egy kerékpáros. Pusztai Zsófia úgy nyilatkozott az NPR rádiónak: azt szeretné, ha a következő kormány az ország gazdasági gondjai ellenére többet költene az egészségügyi megelőző programokra.
Beküldte Nagy László
| |
| Megállapodott a köztévé menedzsmentje és sztrájkbizottsága | | | |
| Friday 26 March 2010 - 02:00:37
Megállapodott a köztévé menedzsmentje és sztrájkbizottsága www.vg.hu
Megállapodott a Magyar Televízió menedzsmentje és a köztévé sztrájkbizottsága – számoltak be a tárgyalópartnerek az MTV munkavállalói előtt tartott tájékoztató keretében.
A Magyar Televízió menedzsmentje örömmel fogadta a sztrájkbizottsággal létrejött megállapodást - áll a társaság közleményében. A megállapodás jelentősége abban rejlik, hogy a munkavállalókat képviselő szakszervezetek felismerték: az MTV már-már kilátástalan anyagi helyzetéért nem a televízió, és nem annak menedzsmentje, hanem az Országgyűlés által elfogadott brutális megszorítás okolható.
A sztrájkbizottsággal folytatott több hónapos tárgyalássorozat lezárásaként március 17-én a reprezentatív szakszervezetek (TVDSZ, MTGYSZ, TEMÉSZ) képviselői és Medveczky Balázs alelnök aláírta a megállapodást, amelynek értelmében újrakötötték a Kollektív Szerződést. A megállapodás nemcsak a munkatársak miatt fontos, hanem azért is, mert azt a közös szándékot reprezentálja, hogy az MTV menedzsmentje és munkavállalói együtt, egységesen lépnek fel a Magyar Televízió helyzetének javítása, a közszolgálati televízió megmentése érdekében.
|
Beküldte Nagy László | |
| Munkaadóbarát év lesz az idei | | | |
| Thursday 07 January 2010 - 13:27:15
VG Online
Várakozások. A naptár is segíthet abban, hogy meginduljon felfelé a gazdaság szekere – legalábbis azokban az országokban, amelyekben hazánkhoz hasonlóan több piros betűs ünnepnap esik az idén hétvégére, mint tavaly. Magyarországon tavaly 254 munkanapból állt az év, az idén viszont 255 munkanappal kell számolni, köszönhetően annak, hogy a munka törvénykönyve által meghatározott tíz munkaszüneti napból május 1., október 23. és december 25–26. is szombatra vagy vasárnapra esik. Németországban szintén jobban járnak 2010-ben a munkaadók, hiszen tartománytól függően egy-két nappal kevesebb fizetett pihenőidőt kell kiadniuk. Eközben a visegrádi államok közül Csehországban és Szlovákiában nem változik a helyzet, Lengyelországban pedig egyenesen növeli a munkaszüneti napok számát a naptár ördöge.
Egy-két pluszmunkanap az elemzők szerint néhány tized százalékkal dobhatja meg az éves GDP-t. A magyar GDP-ben is szerepet játszik a munkanaphatás, legalábbis a KSH legutóbbi becslései szerint. A viszonylag rövid – 1995-ig visszanyúló – magyar idősoron azonban nehéz ezt számszerűsíteni. Korábban nem is lehetett kimutatni ilyen hatást; bár egyes ágazatokban (a kereskedelemben vagy az iparban) befolyásolja a forgalmat vagy a termelést a kieső ünnepnapok száma, több területen azonban ennek nincs jelentősége.
Németországban a szövetségi központi bank 0,2 százalékos GDP-plusszal számol, ez közel ötmilliárd eurót jelent. Ez azonban nem elsősorban a többlettermelésből fakad – véli Joachim Scheide, a kieli IW kutatóintézet szakértője, rámutatva: a kereslet nem nő a munkanapok számával arányosan, ezért a cégek sem biztos, hogy felpörgetik a termelésüket. Különösen igaz ez recesszió idején, amikor számos cég eleve rövidített munkahéttel és ezzel arányosan csökkentett bérkifizetéssel tud csak talpon maradni. A gazdasági növekedéshez tehát inkább azáltal járulhat hozzá a törvényes munkanapok számának emelkedése, hogy a vállalatok – a fix havi bérek révén – alacsonyabb kiadásokkal számolhatnak. Míg azonban a cégek többsége számára spórolást jelent egy-egy pluszmunkanap, az idegenforgalomban, a vendéglátó- és szórakoztatóiparban éppen ezzel ellentétes hatás figyelhető meg. Ez akár nemzetgazdasági szinten is megfordíthatja a naptári hatás előjelét egy-egy olyan országban (például Ausztriában), amelyben nagy súlya van az idegenforgalomnak.
Ezzel szemben a plusz munkaszüneti napok pluszterhet jelentenek a legtöbb munkaadónak. A brit iparszövetség (CBI) foglalkoztatáspolitikai vezetője, Neil Carberry például úgy számolja, hogy egy új munkaszüneti nap bevezetése – amit nemrég javasoltak a szakszervezetek – akár hatmilliárd fontjába is kerülhetne a szigetországban működő vállalatoknak. Nagy-Britanniában egyébként sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem bízhatnak a naptárban, mivel évről évre változatlan a piros betűs ünnepek száma. Ezek többsége eleve bizonyos hétfői napokra (a „tavaszi bankszünnap” például május utolsó hétfőjére) esik, amelyek mégsem, azokat – mint az idén december 25–26-át – a következő hétköznapokra tolják. Hasonló megoldást alkalmaznak az Egyesült Államokban a szövetségi ünnepnapok esetében: amelyik szombatra esik, azt a megelőző péntekre, amelyik vasárnapra, azt hétfőre csúsztatják. Ez egyúttal a hétvégi és ünnepnapok összevonása miatti munkanap-áthelyezéseket is kiküszöböli (ilyen hazánkban az idén egyetlen alkalommal lesz: 2010. december 11-én, szombaton kell majd ledolgozni a 2010. december 24-i pihenőnapot).
Elvérzett magyar indítvány
Magyarországon is felvetődött az ünnepnapok angolszász módszerének átvétele. Tavaly ősszel Dávid Ibolya, a parlamenti frakció nélkül maradt MDF elnöke azt indítványozta, hogy ha egy piros betűs ünnep hétvégére esik, akkor az előtte vagy az utána következő napot adják ki munkaszüneti napnak.
A T/10604. számú indítvány azonban nem jutott el a Tisztelt Ház elé, mivel az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága tárgysorozatba sem vette azt.
Beküldte Nagy László | |
| Tizenhárom éves csúcson a munkanélküliség | | | |
| Thursday 29 October 2009 - 16:59:23
/KSH/
Idén július-szeptemberben 10,3 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, utoljára 1996 első negyedévében mértek 10 százalék feletti értéket, akkor 10,6 százalék volt az állástalanok aránya.
A KSH adatai szerint a 15-74 éves munkanélküliek létszáma 436 ezer fő volt, 109 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 10,3 százalékos értéket ért el, ami az előző év azonos időszakinál 2,6 százalékponttal, az előző negyedévinél 0,7 százalékponttal magasabb.
Az előző év azonos időszakához képest a férfiak munkanélkülisége 3,1 százalékponttal, a nőké 2,1 százalékponttal nőtt, régiós bontásban pedig a nyugat- és a közép-dunántúli régióban emelkedett leginkább.
A munkanélküliek csaknem ötöde a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki. Annak ellenére, hogy ez az arány az előző év azonos időszakához képest némi, 0,6 százalékpontos csökkenést mutat, az ilyen korú fiatalok munkanélküliségi rátája az elmúlt egy évben 20,8 százalékról 27,7 százalékra emelkedett. A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája is jelentősen nőtt, a 9,3 százalékos érték 2,4 százalékponttal magasabb, mint 2008. július-szeptemberben.
A munkanélküliek 42,3 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap, 2,4 hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál, ami a munkanélküliségi státusba történő intenzív beáramlás következménye.
Idén a harmadik negyedévben a 15-64 éves népesség 61,9 százaléka, ezen belül a 15-61 évesek 64,5 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. július-szeptemberben átlagosan 3 millió 753 ezer fő volt, 138 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 55,5 százalékos foglalkoztatási ráta 1,8 százalékponttal maradt el a 2008 harmadik negyedévitől.
/MTI/ | |
| Sokan bukják jövőre a cafeteriát | | | |
| Thursday 29 October 2009 - 16:58:38
/ MTI/
A munkáltatók 31 százaléka csökkentené jövőre az alkalmazottaknak adott választható béren kívüli juttatásokat. Csak a cégek 15 százaléka tervez emelést, ennek átlagos mértéke 10,65 százalék lesz - derül ki abból a kutatásból, amelyet a DGS Global Research végzett több mint 650 munkáltató megkérdezésével.
A vállalatok vezetőinek a béremelés mértékének meghatározásán túlmenően komoly dilemmát okoz a választható béren kívüli juttatások nagyságának tervezése - mondta el Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezető igazgatója. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint megszűnnek azok az adó- és járulékkedvezmények, amelyek eddig segítették a béren kívüli juttatások alkalmazását, és ez az intézkedés érzékenyen érinti azokat a vállalkozásokat, ahol jelentős forrásokat szántak a cafeteria rendszerük kidolgozására és működtetésére. A felmérés eredményeiből kiderül, hogy a cégek csaknem harmada, 31 százaléka csökkentené jövőre a cafeteriát, átlagosan 24 százalékkal.
A választható béren kívüli juttatásokat az állami, önkormányzati szervek esetében alkalmazzák legkevésbé: jelenleg 43 százalékuk nem alkalmazza, 17 százalékuk pedig csak most tervezi bevezetését. Ezzel szemben az állami, önkormányzati tulajdonban levő vállalatoknál a legelterjedtebb, 85 százalékos az alkalmazásuk, sőt 30 százalékuknál a felhasználható keretek emelését tervezik.
A száz százalékban magyar tulajdonú vállalatok mintegy harmadánál nincs cafeteria, további 3 százalék tervezi bevezetését. Azok közül a magyar cégek közül, ahol van választható béren kívüli juttatás, 15 százalék tervezi a juttatás szinten tartását, csaknem ugyanennyi a növelését, és 34 százalék a csökkentését.
A külföldi tulajdonú cégek 14 százaléka tervezi bevezetni a cafeteriát, további 21 százaléknál nincs ilyen juttatás. A cafeteriás cégek 14 százalékánál nem változik a juttatás összege, 30 százalékuk emeli, 21 százalékuk pedig csökkenti azt.
A DGS Global Research felméréséből az is kiderül, hogy a közüzemi szolgáltatási szektorban tevékenykedő cégek 46 százaléka tervez jövőre cafeteria-emelést, de a pénzügyi és ipari cégek között is az átlagnál magasabb, 30, illetve 22 százalékos a növelést tervezők aránya.
| |
| A megvonások és az elbocsátások ellen tüntettek a postások | | | |
| Tuesday 13 October 2009 - 11:42:55
A megvonások és az elbocsátások ellen tüntettek a postások www.hvg.hu
A megvonások és az elbocsátások ellen tartott tüntetést több postai szakszervezet szombaton Budapesten, a Miniszterelnöki Hivatal előtt; a tiltakozók petíciót juttattak el a hivatalba és a munkaügyi minisztériumba.
A petícióban - amelyet Bajnai Gordon Miniszterelnöknek és Herczog László szociális és munkaügyi miniszternek címeztek - foglaltak szerint az érdekvédelmek követelik a postai kézbesítők korkedvezményes nyugdíjazását, a Postapartner Program azonnali leállítását és a 2010-ben életbe lépő béren kívüli juttatások 25 százalékos megadóztatásának visszavonását.
A Miniszterelnöki Hivatal előtt a szónokok azt hangoztatták: a Postapartner Program részeként eddig 400 kistelepülés postáját adták vállalakozásokba, ami miatt több százan vesztették el munkájukat. A program célkitűzései szerint további 800 postát adnának vállalkozásba, ami további elbocsátásokkal fog járni.
A postások a munkahelyük megtartása érdekében követelik továbbá, hogy a 2013-as piacnyitásról szóló uniós megállapodást vizsgálják felül, s hangsúlyozták, hogy a postának mindenképpen állami kézben kell maradnia.
A petíciót aláírók között van a Kézbesítők Szakszervezete (KÉSZ), a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) és a Postai Érdekvédelem92 (PÉV.92).
A tüntetésen mintegy 150-en vettek részt munkaruhában. A tiltakozáson, melyen Felszólalt Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének az elnöke és Kiss-Dobos László, a Jobbik képviseletében.
| |
| Friday 04 September 2009 - 19:17:01
Nyílt levél
az EDDSZ tagjaihoz
és választott tisztségviselőihez
Tisztelt Kolléganők és Kollégák! Mi, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) választott vezető tisztségviselői abból a felelősségből kiindulva, amellyel tartozunk a SZEF-tagszervezeteknek és a tagságnak, felkérjük az Egészségügyi és Szociális Területen Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) tagjait és valamennyi munkahelyi, területi, országos tisztségviselőjét, segítsenek helyreállítani a SZEF és az EDDSZ közötti normális munkakapcsolatokat!
[ Teljes Hír ]
| |
| Tuesday 16 June 2009 - 16:02:30
A PHDSZSZ 2009. április hó 6-án tartotta rendes kongresszusát. A küldöttek meghallgatták, majd rövid vita után elfogadták az elnöki beszámolót az elmúlt négy év munkájáról. A számvizsgáló bizottság időszaki jelentésének meghallgatása után
került sor a tisztújitásra.
Az elnöki posztra a küldöttek titkos szavazással, további négy évre - az egyedül jelölt eddigi elnököt - Lázár Andrást választották meg.
Ugyancsak titkosan megválasztották a küldöttek a számvizsgáló bizottság tagjait is,
a bizottságba egy új tag került a két régi mellé.
A Szövetség munkaprogramját a következő időszakra az őszre tervezett rendkívüli
kongresszus tárgyalja és fogadja majd el. | |
| Vasutassztrájkká vált az országos munkabeszüntetés | | | |
| Monday 11 May 2009 - 16:44:27
Vasutassztrájkká vált az országos munkabeszüntetés Bár a pénteki általános sztrájkot szervező LIGA magas támogatottságot remél, kevés szakszervezet csatlakozott hozzájuk. Egyelőre úgy tűnik, hogy a vonatközlekedésben okoz majd a munkabeszüntetés jelentősebb fennakadásokat.
Bár a LIGA elnöke magas támogatottságot remél a konföderáció által május 8-ára meghirdetett országos sztrájkon, egyelőre úgy tűnik, egyedül maradt Gaskó István. Pedig a LIGA elnökének várakozásai szerint a sztrájk idejére megbénul az országban a vasúti forgalom, lesz olyan iskola, ahol nem lesz tanítás, az egészségügyben egyes intézmények a sztrájk ideje alatt úgy üzemelnek, mint hétvégén, az ipari termelőüzemek egy része pedig leáll.
A sztrájkot a LIGA a Bajnai kormány tervezett intézkedései ellen hirdette meg, és kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztet a LIGA-val, és csak az Országos Érdekegyeztető Tanácson hajlandó a kérdésekre válaszolni.
Mi lesz az érettségivel?
A sztrájkhoz hat ágazatból - egészségügy, oktatás, vasúti, közúti közlekedés, kereskedelem, ipar - csatlakoztak a szakszervezetek, amelyek döntő többsége LIGA-tag, de Gaskó szerint vannak kivételek, például az egészségügyi területen, és továbbiak jelentkezésére is számít.
A pénteki általános sztrájkhoz csatlakozott a Hűtőgépgyártók Független Szakszervezete, amely a GYES és GYED szabályok munkavállalókat hátrányosan érintő változtatása ellen protestálna.
A Rába Munkavállalók Szakszervezete elnöke a nyugdíjkorhatár emelésével indokolta csatlakozásukat. Igaz a Rábánál aznap nem dolgoznak, így a munkavállalók szimpátia demonstrációt tartanak Győrben.
Bubenkó Csaba, a Tesco-nál megalakult Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke a táppénz szabályok szigorítását kifogásolja, amelyek véleménye szerint a más ágazatokban foglalkoztatottaknál jobban sújtják a kereskedelmi alkalmazottakat, akik között jóval több a nő, és akik a létszámhiány miatt átlagosan 20 százalékkal többet is dolgoznak más ágazatokkal összehasonlítva, így táppénzen is többet vannak. A Tesco kommunikációs vezetője szerint nem okoz majd fennakadást az áruházak működésében a sztrájk.
Kérdés, hogy a sztrájk ilyen formában is érinti-e a pénteki német érettségit. A munkabeszüntetéshez csatlakozott ugyanis a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium ezért arra kérte az intézményvezetőket, hívják fel a vizsgázók figyelmét, hogy előre tervezzék meg az utazást arra az esetre is, ha a közlekedés valamelyik eleme kiesne.
A nagyok nem csatlakoznak
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) viszont nem csatlakozik a munkabeszüntetéshez. Mint közleményükben írták, "most nem kívánnak a legkeményebb nyomásgyakorlás eszközével élni", ráadásul ezen a napon tartják német nyelvből az írásbeli érettségit, s és bár a közoktatás dolgozóinak csak egy részre érintett az érettségiztető intézményekben, mégis úgy ítélik meg, csak akkor szabad egy ilyen akciót meghirdetni, ha az abban való részvétel lehetősége mindenki számára egyformán adott. "Az érettségi időpontjában meghirdetett sztrájkot nem támogatjuk, mert bár tudjuk, hogy a sztrájk szándékos károkozás, de a PSZ filozófiájával nem összeegyeztethető, hogy ezt a kárt azoknak a tanulóknak okozzuk, akikért vagyunk, hiszen ennek az akciónak vesztesei a gyerekek lennének" - vélik.
A hat szakszervezeti konföderáció közül jelenleg a tárgyalásokra koncentrál és a pénteki OÉT-re készül, így nem csatlakozik a sztrájkfelhíváshoz a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és az Autonóm Szakszervezeti Szövetség sem. A Munkástanácsok még nem nyilatkozott, de a szövetség már a LIGA május elsejei demonstrációját is támogatta, és részt is vett rajta.
| |
| A várakozások felett KSH: három hónap alatt 9,1 százalékra nőtt a munkanélküliség | | | |
| Thursday 30 April 2009 - 12:23:31
A 2008. december-2009. februári időszakban a munkanélküliségi ráta 9,1 százalék volt, a foglalkoztatottak száma 3 millió 790 ezerre csökkent, a munkanélkülieké 378 ezer főre emelkedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn. A munkanélküliségi ráta november-januárban 8,4 százalék volt. A 2007. december és 2008. február közötti időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 855 ezer, a munkanélkülieké 337 ezer fő volt, ami 8 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. A KSH adatai szerint 2008. december és 2009. február között a 15-64 éves népesség 61 százaléka, ezen belül a 15-61 évesek 63,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 2008. december-2009. februári időszakban a 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 762 ezer volt, ami 64 ezer fővel maradt el az egy évvel korábbitól. Az erre a korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 55,4 százaléknak felelt meg, azaz az előző év azonos időszakához képest 0,9 százalékponttal csökkent. A munkanélküliek száma a megfigyelt időszakban mind az egy évvel korábbinál, mind a 2008 utolsó negyedévinél 40 ezer fővel volt több, számuk elérte a 378 ezer főt. Az Eurostat által publikált, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő januárban az EU-15 tagállamban 8,3 százalék, EU-27 tagállamban 8 százalék, Magyarországon 9 százalék volt. Az elemzőket nem lepte meg Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a 9,1 százalékos munkanélküliségi ráta kicsivel magasabb a várakozásoknál, de a növekedés ténye nem volt meglepő. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint várható volt a munkanélküliségi ráta emelkedése, hiszen az üzemek, gyárak sorra zárnak be. A 9,1 százalékos mérték némileg meghaladja az általuk 9 százalék alá vár mutatót. A Takarékbank elemzője úgy véli, hogy a következő időszakban is elkerülhetetlen a munkanélküliség növekedése, és az várható, hogy az év közepe, vége felé a mutató megközelíti a 10 százalékos mértéket. Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint is számítani lehetett arra, hogy a munkanélküliség növekedni fog, és a jövőben is felfelé tart a pálya. Úgy vélte, a mutató 10 százalék fölé is emelkedhet az idén. A 9,1 százalékos munkanélküliségi ráta 2008. december és 2009. február közötti időszakra az ING Bank 8,9 százalékos várakozásával szemben is kicsit magasabb lett. Németh Dávid szerint a gazdasági válság hatására várhatóan 105-150 ezer lehet az elbocsátottak száma, így a mutató tovább nőhet. A munkanélküliség mérséklődésére csak a termelés újraindulásával lehet számítani, ami 2010-ben következhet be az elemző szerint.
Beküldte phdszsz | |
| Harcoljunk a válság ellen: | | | |
| Thursday 30 April 2009 - 12:13:19
Helyezzük előtérbe az embereket Az Európai Szakszervezeti Szövetség egy Új Szociális Alkut követel Európában A munkavállalók – önhibájukon kívül – nagyon magas árat fizetnek az üzleti világ (különösen a bankok) vakmerő és kapzsi mértéktelenségéért; a munkanélküliség szárnyal, a munkahelyek egyre bizonytalanabbá válnak, a szegénység egyre terjed, a vásárlóerő csökken és az államadósság nő. Az Európai Szakszervezeti Szövetség ezért azt szeretné elérni, hogy egy Új Szociális Alku jöjjön létre Európában a következő öt kulcsponttal: * Egy kibővített növekedési programra van szükség, amely gondoskodik a több és jobb állások létrehozásáról, megvédi a foglalkoztatást a kulcságazatokban, beruház új és fenntartható technológiákba és fenntartja a fejlődéshez szükséges közszolgálatot. * Jobb fizetések és nyugdíjak, erősebb jóléti államok, magasabb jövedelmek kellenek, hogy megóvják a vásárlóerőt és a hatályban lévő participációs jogokat, amelyek a nemzeti gazdaságok fellendüléséhez szükségesek * Véget kell vetni az Európai Bíróság jelenlegi ítélkezési gyakorlatának, amely a szabad piacot helyezi előtérbe az alapvető jogainkkal és a kollektív megállapodásokkal szemben azzal, hogy megerősíti a belső piac szociális céljait és garantálja az egyenlő elbánást és az egyenlő fizetést a kihelyezett migráns munkavállalóknak. * Hatékonyan kell szabályozni a pénzügyi piacokat, az összjövedelem igazságosabb elosztását kell előtérbe helyezni, és nem térhetünk vissza a kaszinó kapitalizmushoz vagy az elmúlt 20 év pénzpiacának „szokásos ügymenetéhez”. * Az Európai Központi Bank ne csak az árstabilitás, hanem a növekedés és a teljes foglalkoztatottság mellett is kötelezze el magát. Támogassa minden szakszervezet az ETUC Európai Akciónapját 2009. május 14-15-16-án és csatlakozzon az ETUC-demonstrációkhoz Brüsszelben, Berlinben és Prágában! (További helyszíneken is várható szerveződés.)
| |
| Nem fogadják el a cafeteria megadóztatását az Autonómok | | | |
| Thursday 30 April 2009 - 12:10:22
Az Autonóm szakszervezetek a kormány személyi jövedelemadó javaslataival egyetértenek ugyan, de a béren kívüli juttatások megadóztatását továbbra sem fogadják el. Borsik János, a szakszervezeti szövetség elnöke az MTI-nek szerdán elmondta, hogy a kormány által jóváhagyott elképzeléseket tervezetnek tekintik, amelyről később még egyeztetnek, és amelyek változhatnak. Elutasítják a cafeteria egyes elemei 50 százalékának megadóztatását is, és sajnálattal vették tudomásul, hogy a kormány nem hallgatta meg a szakszervezeti észrevételeket az önkéntes pénztári befizetések adókedvezményének megtartása érdekében. A munkáltatói adókedvezmény megszüntetésével a kormány veszélyezteti az öngondoskodás intézményét - mutatott rá Borsik János.
A bejelentett szja-változásokat a szövetség támogatja, mert úgy látja, hogy azok az alacsonyabb keresetűeknek kedveznek - mondta az elnök. Hozzátette azonban, hogy a javaslatokról további egyeztetéseket tart szükségesnek, ahogy azt is, hogy a kormány tovább távolodjon a Reformszövetség javaslataitól.
Borsik János sürgette, hogy a kabinet minél hamarabb juttassa el a javaslatokat a szakszervezeteknek. | |
| Részmunkaidős foglalkoztatás | | | |
| Thursday 30 April 2009 - 12:05:25
Részmunkatortúra Azért nem terjed el nálunk ez a foglalkoztatási forma, mert az állam bizalmatlan Kész tortúrát kell vállalnia annak, aki részmunkaidőben akar munkát adni valakinek. Szakértők szerint a részmunka azért nem terjed el nálunk, mert a törvényalkotók abból indulnak ki, hogy mindenki csalni akar. Sokaknak segítene a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedése, hiszen ez jelenleg nemzetközi összehasonlításban is igen alacsony arányú Magyarországon. Nálunk a nők 5,8, a férfiak 2,8 százaléka dolgozik részmunkaidőben. Az Európai Unióban a nőknél 31,2, a férfiaknál 7,7 százalék az átlag. Hollandiában például a nők 73 százaléka dolgozik így. Szakértők szerint az a munkaadó, aki ebben a formában szeretne állást biztosítani valakinek, jobb, ha tortúrára készül. Heteken keresztül kell járnia a hivatalokat, hogy minden bürokratikus előírásnak eleget tegyen, nem beszélve arról, hogy a jelenlegi szabályozás egyáltalán nem kedvez a részmunkaidős foglalkoztatásnak. "A törvényalkotók nem bíznak az állampolgárokban, abból indulnak ki, hogy ezzel a formával az adófizetők ki akarnak bújni a kötelezettségeik alól" – mondta lapunknak Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke. Szerinte emiatt kell ebben az ügyben az adóhatóságtól kezdve a nyugdíjintézetekig mindenhová külön bejelentést tenni. Az például mindenképpen gátolja e foglalkoztatási formának az elterjedését, hogy a négyórás munkavégzés már nem számít bele a nyugdíjalapba. Az alelnök szerint érezhetően segítene a részmunkaidős megoldás a foglalkoztatási helyzeten. Ezzel érdemben lehet javítani az ötven év felettiek, a 18 és 24 év közöttiek foglalkoztatási arányát, s kiváló megoldást nyújtana például a kisgyermekes nők álláshoz juttatásában. "A gazdasági válság kedvezőtlen hatásának enyhítése és a munkahelyek megtartása érdekében a szaktárca támogatási lehetőséget dolgozott ki a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzésére" – közölte lapunkkal a munkaügyi tárca. A cégek most a szerződések munkaidő-tartamára vonatkozó módosítása nélkül dönthetnek a csökkentett időtartam bevezetéséről, s a kieső munka idejére támogatás igényelhető. Ennek mértéke a kieső munkaidőre jutó bér maximum nyolcvan százaléka, illetve a ténylegesen kifizetett járulékok legfeljebb nyolcvan százaléka lehet. A támogatás időtartama minimum három, maximum 12 hónap lehet, továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Lehetőség van a részmunkaidős foglalkoztatás képzéssel történő kombinálására is. A programra húszmilliárd forintot különítenek el. "Ha élnek is majd e lehetőségekkel a cégek, ettől nem terjed el a részmunkaidős foglalkoztatás. Amíg nem építik le az adminisztrációs terheket, s nem ösztönzik ezt a formát, nem lesz változás. Ehhez szemléletváltásra lenne szükség" – mondta Vadász György. Kinek előnyös a rövidebb munkaidőt választaniuk? – akiknek össze kell egyeztetniük a gyermeknevelést a munkavállalással – az öregségi nyugdíj előttieknek, akik egészségi állapotuk vagy más okok miatt több időt töltenek otthon – akik munka mellett tanulnak, s ehhez több szabadidőre van szükségük – a közvetlen családtagot ápolóknak, ha az nem igényel egész napos elfoglaltságot – az ötven éven felülieknek, akik jó ideje kiestek a munkaerőpiacról
Beküldte Nagy László | |
| Thursday 30 April 2009 - 12:02:29
A munkabeszüntetés és nem a követelés jogosságáról döntenek A még elégséges szolgáltatással, a sztrájkfelhívással, valamint a munkáltató, illetve az állampolgárok megfelelő, időben történő tájékoztatásával kapcsolatos kérdések megoldását szorgalmaznák elsősorban a munkaügyi bírák. A munkabeszüntetés jogosságának elbírálása során ők is rendszeresen szembesülnek azokkal a problémákkal, amelyek miatt időről időre felmerül a sztrájktörvény módosításának szükségessége. De, kétharmados törvényről lévén szó, nehezen remélhető a változtatás. Az is igaz, hogy a hazai bírói gyakorlat is egységesebb, egyértelműbb lehetne, ekként támogatva a munkaviszony alanyait és az érdekképviseleteket a jogszerű sztrájk alkalmazásában – mondta Kulisity Mária, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság bírája. Hozzátette: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) sztrájkra vonatkozó állásfoglalásai nagymértékben segíthetik ezt a folyamatot. Nálunk a legtöbb gondot a még elégséges szolgáltatás megítélése okozza, pontosabban az, hogy annak hiányában is jogszerű lehet a sztrájk a Legfelsőbb Bíróság irányadó döntése értelmében. Némely törekvés! szerint a törvény egyértelművé tehetné, hogy jogellenes a munkabeszüntetés, ha nincs megállapodás a még elégséges szolgáltatásban. Mások úgy vélik, hogy a megkívánt szolgáltatást nem közvetlenül a sztrájkot megelőzően, az egyeztetések során kellene rögzíteni, hanem jóval korábban. Kulisity Mária utalt arra, hogy Nyugat-Európában rendszerint a munkaadók és a munkáltatók közötti időben született megállapodások, kollektív szerződések írják elő az elégséges szolgáltatás mibenlétét, valamint eleve rendeznek több, a sztrájkkal öszszefüggő kérdést, így például azt, mikor kell meghirdetni a munkabeszüntetést. Ezek kötik a feleket, és tartalmukat vita esetén a bíróságok is figyelembe veszik. Magyarországon sokszor a sztrájkfelhívás sem egyértelmű, nem tudni, mit is céloz. Kérdéses, hogy a munkavállalók megmozdulásai csak az adott munkáltatót érinthetik, vagy beférnek-e azokba általános szociális és gazdasági követelések is. Nem tisztázott, már a sztrájk kilátásba helyezésével kérhető-e jogszerűségének vagy jogellenességének megállapítása. A bírói gyakorlat mindenesetre nem tekinti idő előttinek az ilyen irányú beadványt. Nem új keletű bírói tapasztalat, hogy a szakszervezetek gyakran azt gondolják, a bíróság az igényük jogosságáról dönt. Ez súlyos tévedés. Az igazságszolgáltató fórum csak a sztrájk jogszerűségét vizsgálja – hangsúlyozta Kulisity Mária. A sztrájk volt a témája nemrég az ombudsmani hivatal egyik konferenciájának is. A résztvevők elsősorban az állampolgárok szemszögéből vizsgálták a kérdéseket, megállapítván, az emberek általában nincsenek kellően felkészítve a munkabeszüntetésre.
| |
|
|
